Három futam után minden nyitott Cascaisban

Az első három futam után még minden nyitott a portugáliai Cascais-ban zajló Dragon Európa-bajnokságon. Kedden gyenge nyugati szélben egy, szerdán 13-15 csomós délnyugatiban két futamra került sor. A magyar Hanni (Kis-Szölgyémi Ferenc, Kiss Tamás, Vezér Károly) egy 9., egy 14. és egy 40. hellyel jelenleg a 14. helyen áll. Az élen egy portugál hajó, az első ötben orosz és portugál egységek.

A nyugatias szelek komoly próbára tették a mezőnyt, hiszen a futamokra hatalmas hullámok és jelentős áramlás mellett került sor. Talán ez is okozta, hogy igazán nem alakult ki élboly, minden futamot más-más hajó nyert. Kedden a dán Jörgen Schönherr bizonyult a leggyorsabbnak, a szerdai első futamot egy brit hajó, a másodikat az összetettben vezető portugál Diogo Barros nyerte.

Feltűnő, hogy a nagy esélyesek egyelőre csak küszködtek. Az EB-címet védő német Markus Wieser az első futamban Fecóék előtt futott be egy hellyel nyolcadikként, a második futamban a fekete zászlónak esett áldozatul, a harmadikban hetedik lett. Vinciék két húszon kívüli helyet abszolváltak, ám egy második hellyel még így is felkapaszkodtak a 12. helyre.

Egyelőre az oroszok örülhetnek, az első hatban három orosz, két portugál és egy brit egység található. Ez utóbbi viszont nem a világbajnok Lawrie Smith, aki már szintén összehozott egy korai rajtot és egy negyven feletti helyet: így jelenleg csak negyvenötödik.

Nehéz tendenciát kiolvasni az eddig látottakból. A mezőny szokás szerint nagyon együtt van, a hosszú futamokon a sebesség és a hajóvezetés dominál, az élen kevés változást láttunk. 

Eredmények itt.

Egy (h)ős Folke

Tibbe – minden műanyag Folke abból a sablonból készült, amelyet erről a hajóról vettek le

Örömmel olvastam egy cikket a német Yacht magazin január végi számában egy (h)őskori Folkeboatról. A neve Tibbe, a száma pedig 541, és Dániában készült. Az én hajócskám, a Cinquecento is a skandináv országban készült, s száma – amint a neve is mutatja –  500. Vagyis a két hajót nem sok idő választja el, bár térben nagyon távol vannak egymástól: jelenleg  a Tibbe éppen egy hajómúzeumba került Dániában, a Cinque pedig remélhetőleg hamarosan újra szántja majd a balatoni habokat.

A cikk szerint (amelynek rövidebb változata itt olvasható) a Tibbe 1969-ben készült Thorkild Lind műhelyében. (A Cinquecento, eredeti nevén da Capo, éppen két évvel korábban. Ez is jól mutatja a hajóosztály iránti dán lelkesedést, két év alatt több mint negyven rajtszámot adtak ki, vagyis évente legalább húsz új hajó jelent meg a vizeken). Jellegzetes zöld színéről és kiváló versenyzési tulajdonságairól hamarosan híres lett. A szín dán vitorlázói körökben a "Tibbe-zöld" nevet kapta.

Történetébe itt kapcsolódik be Erik Andreasen. A fiatal vitorlázó már 18 évesen eljegyezte magát a hajóosztállyal, és saját hajót épített. Már ekkor felfigyelt a Tibbére, amely lényegesen gyorsabb volt, mint az ő hajója, és amelyen sokat mancsaftolt. Végül 1970-ben megvette a zöld Folkét, s a hajóval fantasztikus eredményeket ért el. Feleségével és egy barátjával vitorlázva számos versenyt nyert Dániában, s 1975-ben a Kieler Woche Folkeboat-versenyén is első lett, ami a nem-hivatalos világbajnoki címnek felelt meg. 

Ebben az időben már komoly lobbizás indult meg azért, hogy Folkeboatokat műanyagból is lehessen építeni. 1974-ben az Egyesült Államokban a televízió közvetítette az első műanyag Folke vízretételét San Franciscóból. Végül egy évre rá a dán szövetség is beadta a derekát, s Erik Andreasen javaslatára az ő sikeres Tibbé-jéről veszik le a sablont. Ez olyan jól sikerült, hogy a később épült mintegy ezer műanyag Folkeboat mindegyikén megtalálható egy hiba: a Tibbe orrán nem szimmetrikus a palánkok kivezetése, s Lind mester egykori tévedése ma a sablon jóvoltából megsokszorozva látható.

A nagy dán műhelyek sorra elutasítják Andreasen kérését a sablon elkészítésére, mert nem hisznek a sikerben. Végül a lunderskovi bútorgyár végzi el a munkát, s 1976-ban már vízre kerül a prototípus. Ám a műanyaghajók még nem kapnak versenyengedélyt a Skandináv Vitorlás Szövetségtől, így Andreasen újra összerakja a régi hajóját, és ismét megnyeri vele kieli verseny Arany Kupáját. Ezután azonban megválik a Tibbétől, s innen kezdve a műanyag Folkeboatok gyártásából és értékesítéséből akar megélni.

Ami hihetetlen sikertörténet. Eredetileg nyolc hajó elkészítésével számoltak, de még az első hajót sem vették ki a sablonból, amikor már 43-ra van megrendelésük. 1976-ban elkészülnek az első darabok, a szövetség szabályosnak találja őket, s Andreasen megalapítja a Folkebadcentralen nevű cégét, amely a mai napig is kiszolgálja mindazokat, akiknek Folkéjük van (bár Erik néhány éve eladta a céget).

A Tibbe pedig sokévi hányattatás után egy hajókat felújító és kiállító múzeum tulajdonába kerül. Visszakapja régi zöld fényét, és egy Troensei múeumban várja a látogatókat. Aki arra jár, érdemes benézni.